Pécs és a Dél-Dunántúl


A dél-dunántúli régió több szempontból igen ellentmondásos.
Keleti megyéje, Somogy, például a Balatonnak köszönhetően északon igen fejlett, míg déli része némileg elmarad a magyar átlagtól.
Hasonló a helyzet Baranyában is, melynek központja Pécs.
A nagyváros körül igen fejlett az infrastruktúra, azonban a déli határ felé közelítve sokkal szegényebb területekre érünk.
A régió harmadik megyéje, Tolna homogénebb képet mutat.

Baranya megye más szempontokból is változatos.
Bár Pécs maga Magyarországon nagyvárosnak számít, a megye egyéb részein rengeteg úgynevezett törpefalut találunk, 500-1000 fős lakossággal.
A hely földrajza is hasonlóan változatos.
A Mecsek lejtői kiválóak szőlőtermesztésre, míg a síkvidék gabonatermesztésre alkalmas.
Pécs nagy egyetemváros, az ország legnagyobb létszámú egyeteme is itt található, közel harmincötezer diákkal.
2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.

Somogy megyében fontos bevételi forrás a balatoni turizmus.
A Balaton és környéke hamarosan külön leckét kap, itt nem tárgyaljuk.
A mostani lecke a hetedik, itt már igazán nem lehet meglepetés, ha azt mondjuk, hogy a megye gazdaságában kiemelt szerepe van a termálfürdőknek, illetve a helyi borvidékeknek.
Fővárosa Kaposvár, Nyugat-Magyarország egyik leggyorsabban fejlődő települése. 

Tolna megyében, Pakson található Magyarország egyetlen atomerőműve.
A székhelye Szekszárd, ez az ország legkisebb megyeszékhelye.
Mivel a Duna, a Sió és a Kapos mind érinti a megyét, így a vízben gazdag termőterület ideális a mezőgazdaságnak.
Vadállománya és az erdős területek mennyisége is igen nagy.
Igazi érték még a régióban a Szekszárdi-dombság borvidéke, a helyi bortermelés évszázados múltra tekint vissza.

A fentiekből már kiderülhetett, a terület úti célunk lehet a balatoni üdülők, a gyógyvizek, a bor és a kirándulóhelyek miatt.