Farsang |
A farsang Magyarországon január 6-tól, vízkereszttől „húshagyó keddig” tart. Az országban a középkorban terjed el, magyar neve a német „pajkosságot űzni” szóból ered. Érdekesség még, hogy ez az ünnep semmilyen keresztény eseményhez nem kötődik, alapja kizárólag a gazdag néphagyomány. |
A farsang alapvetően egy zajos, mulatságokkal, bálokkal teli időszak. Eredete egy ősi hiedelem, miszerint a tél végén a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek megerősödnek, így ezeket ijesztő jelmezekbe bújva el kell űzni. A farsangi karnevál központi alakja a sírásó volt, és a felvonulás tulajdonképpen a tél és a hideg temetési menete lett. A babonákra már nem sokan emlékeznek, azonban a jelmezes bálok, táncos mulatozások szokása megmaradt. A 16-17. században bujasága miatt tiltották. |
A fő bálok, a karnevál általában a farsang utolsó három napján, „farsangfarkán” van. Karácsony után ehhez az időszakhoz fűződik a legtöbb néphagyományunk. A jellegzetes farsangi álarcos felvonulások, ügyességi játékok mindenhol megtalálhatóak voltak. Mohács környékén pedig ma is rendeznek hagyományőrző busójárást, ez az UNESCO szellemi örökségének listáján van. |
A farsang időszaka hagyományosan Magyarországon a párválasztás, eljegyzés, házasság időszaka is volt, ugyanis a húsvéti böjt alatt már tilos volt menyegzőt tartani. A lányok a báli szezon alatt a kiszemelt fiúnak bokrétát adtak, akik farsangvasárnap (farsangfarkának az első napján) a kalapjukra tűzték a választott lány csokrát. Farsanghétfő az ún. „asszonyfarsang”, amikor a nők korlátlanul ihattak, táncolhattak. Farsang farkának utolsó napja a farsangtemetés napja. Ma is élő hagyomány vidéken a tél lezárásaként szalmabábut égetni. |
Ma már vidéken sem jellemzőek a hagyományos játékok, mulatságok, csak az álarcos bál szokása él tovább. |
Comments
Hide